Kovács Margit
a jelmeztervező

Emlékoldal nagynénémnek

Ki is volt valójában az én Nagynéném? Nagyon röviden így jellemezhetném:

  • Mindenekelőtt egy erős, kemény és kitartó nő. Hajthatatlan minden elhatározásában. Mert amit eldöntött akár tudatos választás vagy jól megérzett ösztöne következtében, attól senki el nem tántoríthatta. Jó ízlés és arányérzék, stílus és következetesség párosult benne precizitással, alapossággal és folyamatosan bővülő szakmai ismeretekkel. 
  • Nem ismert lehetetlent. Annak létrehozásában, amit megálmodott, nem engedett annak maximális minőségéből. Akár a színpadon, akár a televízió képernyőjén kellett megjelenjenek az általa tervezett jelmezekben karakterek, a figurát kellett szolgálják.
  • E mellett mindig szem előtt tartotta a ruha, mint kifejezőeszköz szépségét is.
  • Mindezt tette a színészek és kollégák felé a kellő alázattal de határozott iránymutatással. Mint csoportvezető a Magyar Televíziónál kemény, de emberséges főnöke volt tapasztalt vagy éppen kezdő kollégáinak.
Szolnokon született polgári családban P. Kovács Ferenc és Tassy Margit gyermekeként 1914. augusztus 5-én. Iskoláit Szolnokon, majd Budapesten végezte. Rajzolni már gyermekkorában is nagyon szeretett. Fiatalon az olajfestés technikáját is kipróbálta. Később elhatározta, hogy tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán folytatja majd. Ám a család határozott ellenkezése ennek gátat vetett. Így főiskolai álmáról le kellett mondania. Ő viszont nem tágított elhatározásától, mindenképpen tökéletesíteni akarta rajzi tudását. Erre azonban már csak magán úton volt lehetősége. Céltudatosan tanult tovább a maga választotta szakterületen. Megérett benne, hogy ruhatervezéssel akar foglalkozni. Középiskolai tanulmányai után 2 éves szakmai továbbképzését Budapesten végezte. A tervezés és a divatrajz készítés alapjait pedig P. Vágó Zsófiánál, a kor egyik ismert divat tervezetőjénél és divatlaprajzolójánál bővítette.  Ezután visszatért szülővárosába.

1941-ben szabómesteri oklevelet szerzett. Önálló iparosként viszont csak a háború befejeztével, 1945 júliusától dolgozott. Ekkor szalont nyitott Szolnokon, mivel erre akkoriban nagyon nagy igény is volt. Ezt vezette 1951. augusztus 1-ig néhány alkalmazottal. Bátor, eleganciával, ízléssel érlelt modellek kerültek ki az általa irányított varrónők kezei közül. Rendkívül élvezte, szerette ezt a munkát. A női divatszalon hamar híres lett, s ezzel nagy érdeklődésre és népszerűségre tett szert a városban. Mindenki tudta, milyen szépen dolgoznak.

Ennek folyományaként meghívást kapott 1950-ben az akkortájt államosított Szolnoki Szigligeti Színházhoz jelmeztervezői státuszba. 1951 augusztusától 1 évig volt a színház tagja. Itt kezdte ízlelgetni a divat világa után a színházi világ követelte stílusismeretet, s annak nyomán az ötletek megvalósíthatóságának igazi lehetőségeit. Sikerrel. Szolnokról 1952. augusztus 10-én a Népművelési Minisztérium áthelyezte a Győri Kisfaludy Színház társulatához. Ott szintén, mint jelmeztervező és a jelmeztárak irányítója dolgozott. Munkáját mindig a lehető legnagyobb odaadással, precizitással és szakmai alázattal, szinte megszállottként végezte. Ez volt az élete.
A szakmát a színházi, élő gyakorlat segítségével sajátította el. Számára ez volt a legjobb iskola. Stílusérzéke és beleélő képessége, akarata és hatalmas munkabírása már a kezdetekben is meghozta számára felettesei és a szakma elismerését és a sikert. A tervei nyomán született jelmezek szerves egységet alkotva a művek mondanivalójával, biztos támpontot adtak a bennük rejlő kor és jellemrajzokhoz.
Addigi munkájának elismeréseképpen 1956. június 16-án a Népművelési Minisztérium „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesítette.

1961. november 16-tól a Magyar Televízióhoz került, ahol a Gyártási Osztály Jelmezcsoportjának vezetője lett, hozzá tartozott a varroda és a jelmeztárak felügyelete is. Amellett önálló tervezőként is dolgozott rendszeresen filmekben. Kitartó, kemény munkával, lépésről-lépésre fedezte fel saját szakmája lehetőségeit a televíziós műfaj adta keretek között. Minden műfajt kipróbált, sokféle igénynek kellett megfelelnie. Mint aktív dolgozó számos TV-film és műsor jelmezeit álmodta meg, vetette rajzpapírra s e mellett ellátta vezetői feladatait is 1967. augusztus 11-ig. Munkájában itt sem ismert lehetetlent és megalkuvást. Szigorú főnök volt. Fáradtságot nem kímélve, sokszor éjt nappallá téve dolgozott. Munkatársaitól is megkövetelte a precíz, pontos és igényes munkát. Nevéhez több mint 70 alkotás jelmezei köthetők ez idő alatt.

Saját feladatai mellett nagy figyelmet fordított a Televízióhoz került fiatal, kezdő jelmeztervezők munkájának segítésére, szakmai nevelésére is. Kiváló alkotótársakkal volt alkalma együttműködni az ott töltött évek során. Addigi munkássága alatt készített filmjeiért 1968. május 1-én ismét „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott. 1972. szeptember 30-án ment nyugdíjba, ám alkotómunkáját szinte folyamatosan végezte tovább az 1986-ig elkövetkező másfél évtizedben is.
1986 után, 72 évesen hagyott fel végleg az aktív munkával. Egészsége fokozatosan romlani kezdett, majd 2002. július 21-én, hosszú betegeskedés után, 88 évesen érte a halál.
Televíziós munkássága alatt készült legismertebb munkái:


Csudapest 1961
Hagymácska 1962
A játékos 1963
Utak (Két nyár) 1963
Vadkacsa 1964
Kristóf, a magánzó 1965
Pirostövű nád 1965
Voltaire, avagy Nehéz üzlet
az értelem 1966
A nagy kombinátor –
Ilf-Petrov est 1967
A nagybácsi álma 1967
Nyaralók 1967
Egy este Sinkovits Imrével 1969
Pesti kabaré 3. 1970
Pesti kabaré 4. 1970
Ászja 1971
Barátom, Bonca 1975
Csutak a mikrofon előtt 1. 1976
Csutak a mikrofon előtt 2. 1976
Ebéd 1977
Márvány délvonal 1977
Pillangókisasszony a Margitszigeten 1978
Operaváltozatok egy Goethe témára 1. Faust 1979
Operaváltozatok egy Goethe témára Faust 2. - II. Margit 1979
Verdi: Traviata - Az opera keresztmetszete 1980
A fantasztikus nagynéni 1. 1981
A fantasztikus nagynéni 2. 1981
Legyél te is Bonca! 1982
Mentsük meg Bundert Boglárkától! 1982
A zöld torony 1983
A világ legrosszabb gyereke 1985
Tűrhető Lajos 1986


  • Budapest, Hungary

Nagynéném emlékére hoztam létre ezt az oldalt. Akik érdeklődnek a régi televíziós filmek iránt, azoknak ajánlom. A filmlistából kiválasztható filmek egy része elérhető bizonyos weboldalakon. Kellemes keresgélést kívánok hozzá.